Élet és halál forrása is a víz

“Hogy lásd, egy pohár víz mit ér, ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell” – hangzik az ismert dalban. De miért is olyan nagy érték egy pohár megbízható, egészséges ivóvíz?

Súlyos járványokat indíthat

Sok olyan kincsünk van, amelyet mindaddig méltatlanul lebecsülünk, amíg rendelkezünk vele, és csak a hiánya döbbent rá az értékére. Ilyen az a nyugalom is, amellyel felhajthatunk egy-egy pohár vizet, és nem kell attól tartanunk, hogy lassú mérget nyelünk szomjunkat oltva. Hogy ez mennyit ér valójában, arra a nagy természeti csapások hívják fel a civilizált világ figyelmét. A szennyezett víz fogyasztása, használata hatalmas veszélyt jelent, hiszen sokféle, a fejlett világban már-már elfelejtett betegség, sőt, tömegpusztító járvány kitörésével fenyeget. Ilyen például a hastífusz, a kolera, a malária, a hepatitisz.

A hastífusz hasmenéssel, igen magas lázzal és bőrkiütésekkel, olykor delíriummal járó fertőző betegség, kórokozója a Salmonella typhi nevű pálca alakú baktérium. A kórokozó fertőzött vízzel és élelmiszerekkel szóródik. A fertőzés gyakori hordozója a légy vagy más, a székletben szaporodó rovar.

A kolera a vékonybél fertőző betegsége, amely a lenyelt vízzel, vízi állatokból készült élelemmel és fertőzött emberek ürülékével szennyezett ételek fogyasztásával terjed. Tünetei az enyhe hasmenéstől a súlyos, esetenként végzetes folyadékvesztésig terjedhetnek.

A maláriát nem közvetlenül a szennyezett víz fogyasztása okozza, hanem a mocsaras helyeken fellelhető szúnyog közvetíti. A szökőár pusztítása nyomán sok helyen maradtak meg pangó, nehezen lecsapolható vizek, így ez a veszély is felerősödött. Erre a betegségre a visszatérő, súlyos lázrohamok a leginkább jellemzőek.

A Hepatitis A vírusa megtalálható a székletben, és szájon át, trágyázott, mosatlan zöldségfélékkel, fertőzött élelmiszerekkel vagy vízzel kerül be a szervezetbe. Tünetei a hasmenés, végtagfájdalom, a bőr és a szemek sárga elszíneződése.

Hazai gondok

Noha Magyarország nem tartozik a vízben szegény vagy a nagyon szennyezett vizű országok közé, mégis ezernél több hazai (kis)településen jelentkeznek vízhigiénés problémák. Elsősorban a víz magas arzén-, nitrit-, nitrát-, vas-, bór-, nehézfémtartalma jelent gondot. Egyre nagyobb kockázatot okoz az is, hogy a magas vízdíjak miatt sokan visszatértek az ellenőrizetlen, gyakran rossz minőségű ásott kutak használatához. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a szennyezett víz csak közvetlen fogyasztás során okozhat bajt: a benne lévő szennyező anyagok egy része a locsolóvízből felszívódva, a termesztett növényeken keresztül is károsíthatja az emberi szervezetet.

Az ivóvíz sok olyan anyagot tartalmaz (megfelelő mennyiségű fluor, jód, ásványi sók), amelyre szüksége van az emberi szervezetnek. Minimális – egészségügyi határérték alatti – mennyiségben, vagy egyáltalán nem lehetnek jelen benne viszont szennyező, mérgező anyagok, pl. a szulfid, ammónium, arzén, nehézfémek, a növényvédő szerek maradványai, stb. Ennek a követelménynek Magyarország területén a vezetékes vizek legnagyobb része megfelel, csak szórványosan, például az Alföld egy részén vannak olyan helységek, ahol nem tanácsos csapvizet fogyasztani. Az ország egészére érvényes viszont, hogy az ellenőrizetlen ásott kútból vagy forrásból származó víz még a felnőtteknek is gondokat okozhat, a csecsemőkre viszont akár halálos veszélyt is jelenthet.

Kék csecsemők

Az ivóvizet szennyező anyagok között az egyik legjelentősebb a nitrát. Az intenzív mezőgazdaságban nagy mennyiségben használt műtrágyából, sérült csővezetéken keresztül és sérült vagy a magán kutakhoz túl közel telepített ülepítőkből kerülhet az ivóvízbe.

Csecsemőknél ez okozza az ún. kék betegséget (methaemoglobinaemia). Azokkal az 1-3 hónapos kisbabákkal fordulhat elő, akik számára a teát vagy tápszert olyan kútvízzel hígították, amelynek jelentős a nitrát-tartalma. A kútvízzel bejutó nitrát a baktériumok hatására nitritté alakul a csecsemő gyomrában és patkóbelében, majd felszívódik a vérbe. A vérben a vörösvérsejtekbe behatolva a vérfestéket (haemoglobint) ún. methaemoglobinná alakítja át, így képtelenné teszi azt az oxigén szállítására. A kék betegség tünetei jellegzetesek: a kisbaba először látszólag teljesen jól van, majd hirtelen kékes-lilás színűvé (cianotikussá) válik a bőre és légzési nehezítettség alakul ki. Ez az ún. kék csecsemő (blue baby) szindróma. Súlyosabb esetekben, azonnali orvosi beavatkozás nélkül fulladásos halállal végződhet. A vezetékes víz elterjedésével egyre ritkábban fordul elő ez a megbetegedés. Míg 1976 és 1988 között Magyarországon több mint 1600 eset volt, és közülük 24 halállal végződött, a 90-es évek végén a megbetegedések száma 10 alá csökkent és haláleset nem fordult elő.

Ahol a lakásokban be van vezetve a vezetékes ivóvíz, ott a szolgáltató vízmű és az ÁNTSZ is rendszeresen vizsgálja az ivóvíz minőségét. Probléma csak ott adódhat, ahol saját fúrt illetve ásott kút van, amelyet nem ellenőriznek rendszeresen. Ilyen esetben, ha kisbabát várnak, még a terhesgondozás ideje alatt meg kell határozni az ivóvíz nitrát-tartalmát (a körzeti védőnő továbbítja a vízmintát az ÁNTSZ vízvizsgáló laboratóriumába).

Amennyiben a kút nitrát-tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket (50 mg/liter), nem alkalmas a csecsemő táplálására. Fontos tudnivaló, hogy a víz forralása csak a baktériumokat pusztítja el, nem távolítja el a nitrátot, sőt, a víz bepárlásával még növelheti is a nitrát-tartalmat. A csecsemő számára készített tápszer, tea vagy bármilyen más víztartalmú étel elkészítéséhez kizárólag külön erre a célra kapható zacskós vagy palackos víz, vagy amennyiben ez elérhető, úgy ellenőrzött minőségű hálózati ivóvíz használható.

Ólom az ivóvízben

Az ivóvízben található ólom főleg a (XX. század második feléig általánosan használt) ólom vízcsövekből származik. Különösen a lágy, savas víz oldja ki a csövek falából.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a literenkénti 0,01 mg ólomkoncentrációban szabja meg a határértéket. Az ólom idegméreg, fejfájást, nyugtalanságot, tartós gyengeséget, memóriazavart, bélgörcsöket, depressziót, álmatlanságot, impotenciát és vesekárosodást okozhat. Az ólom különösen veszélyes a csecsemőkre és kisgyermekekre, hiszen az ő idegrendszerük még fejlődésben van. A felnőtteknél észlelhető krónikus tüneteken túl az ólommérgezés gyerekeknél a szellemi képességek csökkenését, hiperaktivitást, és az összpontosítási képesség zavarait okozhatja.

A hosszabb ideje a csövekben álló víz több ólmot tartalmaz, mint a folyóvíz. Ha a csövek cseréje nem lehetséges, érdemes a vizet néhány percig folyni hagyni, mielőtt innának belőle, ilyen módon csökkenthető az ivóvíz ólomkoncentrációja.

 

Forrás: HáziPatika

 

Vissza a főoldalra >>