Tisztában van vele, mivel főz, és mit iszik a család? – tanulmánysorozat a vízről
1. rész
Az ivóvíz!
Manapság az egyik legnagyobb problémát világszerte az édesvízkészlet egyre nagyobb ütemben történő csökkenése jelenti. Az ember beavatkozása a természetbe megfordíthatatlan folyamatokat indított el. Környezetünket mechanikai és vegyi anyagokkal (gyárak, vegyszerek, műtrágyák, stb.) egyaránt szennyezzük, melynek az ivóvizünk is kárát látja.
Ha megfigyeljük az arányát annak, hogy mennyi csapvizet, és mennyi palackozottat fogyasztunk ivásra, akkor azt tapasztaljuk, hogy sokkal nagyobb a palackozott vizek aránya.
Ez azt jelenti, hogy az emberek már látják, tapasztalják, érzik a problémát, miszerint a csapból folyó víz az egyre erőteljesebb beavatkozás ellenére is, nagyon sok kivetnivalót hagy maga után. Elég csak az üledékre gondolni, ami a vezetékes hálózat jellemzője, vagy a vízben található élő szervezetek felszaporodására.
Utóbbi ellenszeréül pedig a mai napig a klórozást használják…
Hogy is van ez?
A klór, amely ugye elpusztítja az élő szervezeteket, és amelyet a világháborúban még vegyi fegyverként használtak – felvetődik a kérdés, az emberre talán nem káros ezek után?
De bizony igen…
A klór, mely a víz fertőtlenítésének legolcsóbb és legegyszerűbb eszköze, az bizony az ember csendes gyilkosa. Igaz, hogy a vírusokat, baktériumokat elpusztítja, de sajnos a szervezetbe jutva tovább folytatja élettanilag romboló hatását…
A klórozott vízben ugyanakkor továbbra is benne maradnak az egyéb szennyeződések, nehézfémek, hormonok, gyógyszermaradványok, vegyi anyagok…. A víz klórozása és nehézfém szennyezettsége az emberi szervezetre nézve nagyon káros. Ugyanakkor a víz kellemetlen ízűvé és szagúvá válik.
Manapság nagyon sok ember egyszerűen nem is iszik vezetékes vizet, ugyanis ami a csapból folyik, annak sem az illata, sem a színe, sem az állaga nem emlékeztet a tiszta vízére. Ugyanakkor főzéshez továbbra is azt használják. Tehát nem isszuk meg, csak megesszük?
Be kell látnunk, hogy az évek folyamán egyre több és több klórt fogyasztunk, adunk gyermekeinknek, és ez hosszútávon különféle betegségek forrása lehet!
Súlyos járványokat indíthat…
Elég, ha csak a példa kedvéért a 2006-os miskolci vízszennyezésre vagy a 2005-ös dorog-esztergomi hulladék égetőmű által okozott szennyeződésre utalok…
Azonban ezek az esetek csak a jéghegy csúcsát képezik, amikor egyszerre több százan, több ezren betegednek meg. De, mi van azokkal az esetekkel amikor “csak” nem tudja az ember, mitől fáj a gyermeke hasa, mitől van hasmenése, vagy mitől fáj a feje, mitől van egyre több koraszülött, egyre több ekcémás kisgyerek, és még hosszasan sorolhatnám…
De vajon hol kezdődnek a problémák?
Erre a sorozatunk egy következő részében szólunk részletesebben…