A szennyezett ivóvíz élettani hatásai
Mint az korábban már tárgyaltuk hazánkban a közműves ivóvízellátásban részesülő lakosság aránya közel 100%.
Az ivóvízellátással kapcsolatban régebben a víz útján terjedő fertőzések (vérhas, hastífusz, kolera, bélhurutok, fertőző májgyulladás, gyermekbénulás) okoztak problémát.
A korábbi baktérium okozta járványokat újabban a vírusok okozta fertőzések váltják fel. A természetes vizek ivóvíz céljára történő felhasználása
a használat előtti fertőtlenítéssel tehető baktérium és vírusmentessé.
Magyarországon a legtöbb vízi eredetű járványt az egyedi vízellátási rendszerek fertőződése okozza, de a legtöbb megbetegedés a közüzemi vízellátásból származik.
Az ivóvíz ellátásban a felszíni illetve a felszín alatti vizekben oldott kémiai anyagok okozzák a legnagyobb gondot. Ezek közül elsősorban a nitráttartalom okoz problémát, ugyanis az emésztőrendszerben nitritté redukálódik és methaemoglobinémiát okoz, ami különösen csecsemők esetében végzetes kimenetelű lehet. Ezért ha a nitrát koncentráció meghaladja a 40 mg/l értéket, akkor a vizet csecsemők ételének vagy italának készítéséhez tilos felhasználni. A nitrát a felnőttekre is veszélyes, ugyanis emésztőrendszeri rákos megbetegedést okozhat.
Említésre méltó, hogy a közvetlen hatásokon kívül hosszabb behatásra a nitrát és a nitrit a szervezetben a szekunder aminokkal karcinogén hatású nitróz- aminok képződnek.
Korábban az alföldi megyékben gondot okozott a mélységi vizekben levő geológiai eredetű arzén, de ez a probléma a Maros hordalékkúpról történő átvezetéssel megoldódott.
A mikroszennyezők körébe azok a szennyező anyagok tartoznak, amelyek közegészségügyi szempontból igen kis mennyiségben is károsak, és amelyek az alkalmazott tisztítás-technológiákkal nehezen vagy csak kis részben távolíthatók el.
Ezek azon túl, hogy a víz orgonoleptikus (íz és szag) tulajdonságait rontják, általában toxikus és karcinogén hatásúak.
Ezek közül a vas, mangán és a cink elsősorban ízrontó , a higany, az ólom és a kadmium toxikus hatású. A toxikus hatás érvényesülését a szinergizmus is befolyásolja.
A higany szennyezés irreverzibilis elváltozást okoz a szervezetben (pl, az agyban), de károsan hat a hallásra, látásra és a mozgásra is.
A toxikus nehézfémek idegrendszeri károsodást, keringési és emésztőszeri megbetegedéseket, bőrelváltozásokat, csontrendszeri károsodást okoznak, de előfordulnak mutagén és karcinogén hatások is.
A különböző kőolajszármazékok már kisebb koncentrációban mérgező és ízrontó hatásúak lehetnek, az aromás szénhidrogének karcinogén hatásuk miatt említésre méltók.
A detergensek emulgeáló hatásuk miatt akadályozzák a tisztítási technológia keretében az egyéb anyagok kicsapódását.
A peszticidek közül a klórozott szénhidrogének igen lassan bomlanak, és ugyanakkor folyamatos akkumulálódásuk miatt jelentenek veszélyt.
[ninja-popup id=2722]
Forrás: schvoong.com