Nagyon változó, hogy az egyes vízműveknek milyen forrásból és minőségből kell egyformán tiszta vizet előállítaniuk.
Magyarország e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert vízkészletei bőségesek.
Elsőként hozzá kell jutnunk az ivóvíz alap-anyagául szolgáló, jó minőségű nyers vízhez. Magyarországon a nyersvíz előteremtése négyféle vízbázisból lehetséges:
A víz lassú mozgásának következtében a Föld felszíne alatt akár évtizedekbe is telhet, mire a szennyezés eléri a föld mélyében található természetes víztározókat.
De előbb-utóbb eléri…
Kórokozók:
betegséget okozó baktériumok, vírusok és más
kórokozók találhatóak a kezeletlen szennyvízben
vagy az állattenyésztés melléktermékeiben
Vegyszerek:
szerves – mosószerek,
zsírok, oldószerek,
gyomirtók,
kőolajszármazékok,
testápoló és kozmetikai szerekben használt
vegyszerek, illetve
szervetlen – ipari
kibocsátások és melléktermékek, nitrátokat
és foszfátokat tartalmazó műtrágyák, nehézfémek és iszap
Láthatjuk, hogy a víz minősége ezek miatt sérülhet, és ez gyakran előfordul a még a vezetékes víz esetében is.
Csak hogy néhány példát említsünk:
“Kétezer fölé emelkedett a szennyezett víztől megbetegedettek száma Miskolcon.”
Az ok: Calici és Campylobacter baktériumok az ivóvízben…
(Forrás)
Férget mutatott ki az abonyi Szivárvány óvoda vizében egy ellenőrző vizsgálat.
(Forrás)
Növényvédőszer maradványokat mutatott ki a budapesti ivóvízben az MTA (Magyar Tudományoa Akadámia intézete).
(Forrás)
Tehát a tisztítás lényeges.
A csapvíz általában (és jó esetben) ízetlen, színtelen és szagtalan. Belegondoltál-e valaha, hogy miként érik ezt el?
A víz tisztítása nagyon bonyolult folyamat.
A háttérben egy nagyon összetett folyamat zajlik.
A szennyvíztisztító telep az a hely, ahol a piszkos víz átalakuláson megy át.
Egy sor tisztítási eljárás során megszűrik a vizet a szilárd szennyeződésektől, majd megtisztítják azt a káros szennyezőanyagoktól, hogy ennek eredményeképpen visszaengedhető legyen a természetbe.(2)
Ennek ellenére még mindig maradhatnak benne káros anyagok.
Nagyon változó, hogy az egyes vízműveknek milyen forrásból és minőségből kell egyformán tiszta vizet előállítaniuk.
Magyarország e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert vízkészletei bőségesek.
Elsőként hozzá kell jutnunk az ivóvíz alap-anyagául szolgáló, jó minőségű nyers vízhez. Magyarországon a nyersvíz előteremtése négyféle vízbázisból lehetséges:
1. Felszín alatti védett rétegekből: 35% (mélységi vízbázis)
A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.
2. Folyamparti kavicságyból: 35% (parti szűrésű vízbázis)
A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a folyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) akna kutak és ún. csápos (az akna (ásott) kutak továbbfejlesztett változata, ahol az akna falába ún. csápokat vezetnek be a nagyobb vízhozam érdekében) kutak egészségügyi szempontból ivóvíz minőségű vizet szolgáltatnak.
3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából: 25% (karsztvíz)
A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Maguk a kőzetek igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.
4. Felszíni vizekből: 5%
Csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul, Magyarországon a szolgáltatott ivóvíznek mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, mivel ezt
a megoldást a vízművek csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet.”
A víz lassú mozgásának következtében a Föld felszíne alatt akár évtizedekbe is telhet, mire a szennyezés eléri a föld mélyében található természetes víztározókat.
De előbb-utóbb eléri…
Kórokozók:
betegséget okozó baktériumok, vírusok és más kórokozók találhatóak a kezeletlen szennyvízben vagy az állattenyésztés melléktermékeiben
Vegyszerek:
szerves – mosószerek, zsírok, oldószerek, gyomirtók, kőolajszármazékok, testápoló és kozmetikai szerekben használt vegyszerek, illetve szervetlen – ipari kibocsátások és melléktermékek, nitrátokat és foszfátokat tartalmazó műtrágyák, nehézfémek és iszap
Nagyméretű szennyezők:
látható méretű hulladékok és törmelék a vízben. (1)
Láthatjuk, hogy a víz minősége ezek miatt sérülhet, és ez gyakran előfordul a még a vezetékes víz esetében is.
Csak hogy néhány példát említsünk:
2006.05.23: miskolci vízszennyezés, amikor több ezren betegedtek meg…
“Kétezer fölé emelkedett a szennyezett víztől megbetegedettek száma Miskolcon.”
Az ok: Calici és Campylobacter baktériumok az ivóvízben… (Forrás)
2010: Férget találtak egy abonyi óvoda vizében.
Férget mutatott ki az abonyi Szivárvány óvoda vizében egy ellenőrző vizsgálat.
(Forrás)
2011: Gyomírtók nyaranta az ivóvízben
Növényvédőszer maradványokat mutatott ki a budapesti ivóvízben az MTA (Magyar Tudományoa Akadámia intézete). (Forrás)
Tehát a tisztítás lényeges.
A csapvíz általában (és jó esetben) ízetlen, színtelen és szagtalan.
Belegondoltál-e valaha, hogy miként érik ezt el?
A víz tisztítása nagyon bonyolult folyamat.
A háttérben egy nagyon összetett folyamat zajlik.
A szennyvíztisztító telep az a hely, ahol a piszkos víz átalakuláson megy át.
Egy sor tisztítási eljárás során megszűrik a vizet a szilárd szennyeződésektől, majd megtisztítják azt a káros szennyezőanyagoktól, hogy ennek eredményeképpen visszaengedhető legyen a természetbe.(2)
Ennek ellenére még mindig maradhatnak benne káros anyagok.
Nagyon változó, hogy az egyes vízműveknek milyen forrásból és minőségből kell egyformán tiszta vizet előállítaniuk.
Magyarország e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert vízkészletei bőségesek.
Elsőként hozzá kell jutnunk az ivóvíz alap-anyagául szolgáló, jó minőségű nyers vízhez. Magyarországon a nyersvíz előteremtése négyféle vízbázisból lehetséges:
1. Felszín alatti védett rétegekből: 35% (mélységi vízbázis)
A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.
2. Folyamparti kavicságyból: 35% (parti szűrésű vízbázis)
A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a folyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) akna kutak és ún. csápos (az akna (ásott) kutak továbbfejlesztett változata, ahol az akna falába ún. csápokat vezetnek be a nagyobb vízhozam érdekében) kutak egészségügyi szempontból ivóvíz minőségű vizet szolgáltatnak.
3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából: 25% (karsztvíz)
A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Maguk a kőzetek igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.
4. Felszíni vizekből: 5%
Csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul, Magyarországon a szolgáltatott ivóvíznek mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, mivel ezt
a megoldást a vízművek csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet.”
A víz lassú mozgásának következtében a Föld felszíne alatt akár évtizedekbe is telhet, mire a szennyezés eléri a föld mélyében található természetes víztározókat.
De előbb-utóbb eléri…
Kórokozók:
betegséget okozó baktériumok, vírusok és más kórokozók találhatóak a kezeletlen szennyvízben vagy az állattenyésztés melléktermékeiben
Vegyszerek:
szerves – mosószerek, zsírok, oldószerek, gyomirtók, kőolajszármazékok, testápoló és kozmetikai szerekben használt vegyszerek, illetve szervetlen – ipari kibocsátások és melléktermékek, nitrátokat és foszfátokat tartalmazó műtrágyák, nehézfémek és iszap
Nagyméretű szennyezők:
látható méretű hulladékok és törmelék a vízben. (1)
Láthatjuk, hogy a víz minősége ezek miatt sérülhet, és ez gyakran előfordul a még a vezetékes víz esetében is.
Csak hogy néhány példát említsünk:
2006.05.23: miskolci vízszennyezés, amikor több ezren betegedtek meg…
“Kétezer fölé emelkedett a szennyezett víztől megbetegedettek száma Miskolcon.”
Az ok: Calici és Campylobacter baktériumok az ivóvízben… (Forrás)
2010: Férget találtak egy abonyi óvoda vizében.
Férget mutatott ki az abonyi Szivárvány óvoda vizében egy ellenőrző vizsgálat.
(Forrás)
2011: Gyomírtók nyaranta az ivóvízben
Növényvédőszer maradványokat mutatott ki a budapesti ivóvízben az MTA (Magyar Tudományoa Akadámia intézete). (Forrás)
Tehát a tisztítás lényeges.
A csapvíz általában (és jó esetben) ízetlen, színtelen és szagtalan.
Belegondoltál-e valaha, hogy miként érik ezt el?
A víz tisztítása nagyon bonyolult folyamat.
A háttérben egy nagyon összetett folyamat zajlik.
A szennyvíztisztító telep az a hely, ahol a piszkos víz átalakuláson megy át.
Egy sor tisztítási eljárás során megszűrik a vizet a szilárd szennyeződésektől, majd megtisztítják azt a káros szennyezőanyagoktól, hogy ennek eredményeképpen visszaengedhető legyen a természetbe.(2)
Ennek ellenére még mindig maradhatnak benne káros anyagok.
Nagyon változó, hogy az egyes vízműveknek milyen forrásból és minőségből kell egyformán tiszta vizet előállítaniuk.
Magyarország e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert vízkészletei bőségesek.
Elsőként hozzá kell jutnunk az ivóvíz alap-anyagául szolgáló, jó minőségű nyers vízhez. Magyarországon a nyersvíz előteremtése négyféle vízbázisból lehetséges:
1. Felszín alatti védett rétegekből: 35% (mélységi vízbázis)
A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.
2. Folyamparti kavicságyból: 35% (parti szűrésű vízbázis)
A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a folyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) akna kutak és ún. csápos (az akna (ásott) kutak továbbfejlesztett változata, ahol az akna falába ún. csápokat vezetnek be a nagyobb vízhozam érdekében) kutak egészségügyi szempontból ivóvíz minőségű vizet szolgáltatnak.
3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából: 25% (karsztvíz)
A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Maguk a kőzetek igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.
4. Felszíni vizekből: 5%
Csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul, Magyarországon a szolgáltatott ivóvíznek mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, mivel ezt
a megoldást a vízművek csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet.”
A víz lassú mozgásának következtében a Föld felszíne alatt akár évtizedekbe is telhet, mire a szennyezés eléri a föld mélyében található természetes víztározókat.
De előbb-utóbb eléri…
Kórokozók:
betegséget okozó baktériumok, vírusok és más kórokozók találhatóak a kezeletlen szennyvízben vagy az állattenyésztés melléktermékeiben
Vegyszerek:
szerves – mosószerek, zsírok, oldószerek, gyomirtók, kőolajszármazékok, testápoló és kozmetikai szerekben használt vegyszerek, illetve szervetlen – ipari kibocsátások és melléktermékek, nitrátokat és foszfátokat tartalmazó műtrágyák, nehézfémek és iszap
Nagyméretű szennyezők:
látható méretű hulladékok és törmelék a vízben. (1)
Láthatjuk, hogy a víz minősége ezek miatt sérülhet, és ez gyakran előfordul a még a vezetékes víz esetében is.
Csak hogy néhány példát említsünk:
2006.05.23: miskolci vízszennyezés, amikor több ezren betegedtek meg…
“Kétezer fölé emelkedett a szennyezett víztől megbetegedettek száma Miskolcon.”
Az ok: Calici és Campylobacter baktériumok az ivóvízben… (Forrás)
2010: Férget találtak egy abonyi óvoda vizében.
Férget mutatott ki az abonyi Szivárvány óvoda vizében egy ellenőrző vizsgálat.
(Forrás)
2011: Gyomírtók nyaranta az ivóvízben
Növényvédőszer maradványokat mutatott ki a budapesti ivóvízben az MTA (Magyar Tudományoa Akadámia intézete). (Forrás)
Tehát a tisztítás lényeges.
A csapvíz általában (és jó esetben) ízetlen, színtelen és szagtalan.
Belegondoltál-e valaha, hogy miként érik ezt el?
A víz tisztítása nagyon bonyolult folyamat.
A háttérben egy nagyon összetett folyamat zajlik.
A szennyvíztisztító telep az a hely, ahol a piszkos víz átalakuláson megy át.
Egy sor tisztítási eljárás során megszűrik a vizet a szilárd szennyeződésektől, majd megtisztítják azt a káros szennyezőanyagoktól, hogy ennek eredményeképpen visszaengedhető legyen a természetbe.(2)
Ennek ellenére még mindig maradhatnak benne káros anyagok.