A városi víztisztítás

Nagyon változó, hogy az egyes vízműveknek milyen forrásból és minőségből kell egyformán tiszta vizet előállítaniuk.

Magyarország e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert vízkészletei bőségesek.

Elsőként hozzá kell jutnunk az ivóvíz alap-anyagául szolgáló, jó minőségű nyers vízhez. Magyarországon a nyersvíz előteremtése négyféle vízbázisból lehetséges:

1. Felszín alatti védett rétegekből: 35% (mélységi vízbázis)

A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.

2. Folyamparti kavicságyból: 35% (parti szűrésű vízbázis)

A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a folyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) akna kutak és ún. csápos (az akna (ásott) kutak továbbfejlesztett változata, ahol az akna falába ún. csápokat vezetnek be a nagyobb vízhozam érdekében) kutak egészségügyi szempontból ivóvíz minőségű vizet szolgáltatnak.

3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából: 25% (karsztvíz)

A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Maguk a kőzetek igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.

4. Felszíni vizekből: 5%

Csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul, Magyarországon a szolgáltatott ivóvíznek mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, mivel ezt a megoldást a vízművek
csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet.”

Mi kerülhet bele?

A lábunk alatti talaj szilárdnak tűnik ugyan, de valójában inkább hasonlít egy szivacsra. Mindent magába szív, amivel óvatlanságunk következtében kapcsolatba kerül – nehézfémeket a kidobott akkumulátorokból, egy sor mérgező anyagot a műanyaghulladékokból, műtrágyákból és tisztítószerekből – ezáltal szennyezve a vízforrásainkat.

A víz lassú mozgásának következtében a Föld felszíne alatt akár évtizedekbe is telhet, mire a szennyezés eléri a föld mélyében található természetes víztározókat.

De előbb-utóbb eléri…

Gyakori vízszennyezők:

Kórokozók:
betegséget okozó baktériumok, vírusok és más
kórokozók találhatóak a kezeletlen szennyvízben
vagy az állattenyésztés melléktermékeiben

Vegyszerek:
szerves – mosószerek,
zsírok, oldószerek,
gyomirtók,
kőolajszármazékok,
testápoló és kozmetikai szerekben használt
vegyszerek, illetve
szervetlen – ipari
kibocsátások és melléktermékek, nitrátokat
és foszfátokat tartalmazó műtrágyák, nehézfémek és iszap

Nagyméretű szennyezők: látható méretű hulladékok és törmelék a vízben. (1)

Láthatjuk, hogy a víz minősége ezek miatt sérülhet, és ez gyakran előfordul a még a vezetékes víz esetében is.

Csak hogy néhány példát említsünk:

2006.05.23: miskolci vízszennyezés, amikor több ezren betegedtek meg...

“Kétezer fölé emelkedett a szennyezett víztől megbetegedettek száma Miskolcon.”

Az ok: Calici és Campylobacter baktériumok az ivóvízben…
(Forrás)

2010: Férget találtak egy abonyi óvoda vizében.

Férget mutatott ki az abonyi Szivárvány óvoda vizében egy ellenőrző vizsgálat.
(Forrás)

2011: Gyomírtók nyaranta az ivóvízben

Növényvédőszer maradványokat mutatott ki a budapesti ivóvízben az MTA (Magyar Tudományoa Akadámia intézete).
(Forrás)

Tehát a tisztítás lényeges.

Hogyan történik a tisztítás?

A csapvíz általában (és jó esetben) ízetlen, színtelen és szagtalan. Belegondoltál-e valaha, hogy miként érik ezt el?

A víz tisztítása nagyon bonyolult folyamat.

A háttérben egy nagyon összetett folyamat zajlik.

A szennyvíztisztító telep az a hely, ahol a piszkos víz átalakuláson megy át.

Egy sor tisztítási eljárás során megszűrik a vizet a szilárd szennyeződésektől, majd megtisztítják azt a káros szennyezőanyagoktól, hogy ennek eredményeképpen visszaengedhető legyen a természetbe.(2)

Ennek ellenére még mindig maradhatnak benne káros anyagok.

A városi víztisztítás

Nagyon változó, hogy az egyes vízműveknek milyen forrásból és minőségből kell egyformán tiszta vizet előállítaniuk.

Magyarország e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert vízkészletei bőségesek.

Elsőként hozzá kell jutnunk az ivóvíz alap-anyagául szolgáló, jó minőségű nyers vízhez. Magyarországon a nyersvíz előteremtése négyféle vízbázisból lehetséges:

1. Felszín alatti védett rétegekből: 35% (mélységi vízbázis)

A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.

2. Folyamparti kavicságyból: 35% (parti szűrésű vízbázis)

A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a folyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) akna kutak és ún. csápos (az akna (ásott) kutak továbbfejlesztett változata, ahol az akna falába ún. csápokat vezetnek be a nagyobb vízhozam érdekében) kutak egészségügyi szempontból ivóvíz minőségű vizet szolgáltatnak.

3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából: 25% (karsztvíz)

A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Maguk a kőzetek igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.

4. Felszíni vizekből: 5%

Csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul, Magyarországon a szolgáltatott ivóvíznek mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, mivel ezt
a megoldást a vízművek csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet.”

Mi kerülhet bele?

A lábunk alatti talaj szilárdnak tűnik ugyan, de valójában inkább hasonlít egy szivacsra. Mindent magába szív, amivel óvatlanságunk következtében kapcsolatba kerül – nehézfémeket a kidobott akkumulátorokból, egy sor mérgező anyagot a műanyaghulladékokból, műtrágyákból és tisztítószerekből – ezáltal szennyezve a vízforrásainkat.

A víz lassú mozgásának következtében a Föld felszíne alatt akár évtizedekbe is telhet, mire a szennyezés eléri a föld mélyében található természetes víztározókat.

De előbb-utóbb eléri…

Gyakori vízszennyezők:

Kórokozók:
betegséget okozó baktériumok, vírusok és más kórokozók találhatóak a kezeletlen szennyvízben vagy az állattenyésztés melléktermékeiben

Vegyszerek:
szerves – mosószerek, zsírok, oldószerek, gyomirtók, kőolajszármazékok, testápoló és kozmetikai szerekben használt vegyszerek, illetve szervetlen – ipari kibocsátások és melléktermékek, nitrátokat és foszfátokat tartalmazó műtrágyák, nehézfémek és iszap

Nagyméretű szennyezők:
látható méretű hulladékok és törmelék a vízben. (1)

Láthatjuk, hogy a víz minősége ezek miatt sérülhet, és ez gyakran előfordul a még a vezetékes víz esetében is.

Csak hogy néhány példát említsünk:

2006.05.23: miskolci vízszennyezés, amikor több ezren betegedtek meg…

“Kétezer fölé emelkedett a szennyezett víztől megbetegedettek száma Miskolcon.”

Az ok: Calici és Campylobacter baktériumok az ivóvízben… (Forrás)

2010: Férget találtak egy abonyi óvoda vizében.

Férget mutatott ki az abonyi Szivárvány óvoda vizében egy ellenőrző vizsgálat.

(Forrás)

2011: Gyomírtók nyaranta az ivóvízben

Növényvédőszer maradványokat mutatott ki a budapesti ivóvízben az MTA (Magyar Tudományoa Akadámia intézete). (Forrás)

Tehát a tisztítás lényeges.

Hogyan történik a tisztítás?

A csapvíz általában (és jó esetben) ízetlen, színtelen és szagtalan.
Belegondoltál-e valaha, hogy miként érik ezt el?

A víz tisztítása nagyon bonyolult folyamat.

A háttérben egy nagyon összetett folyamat zajlik.

A szennyvíztisztító telep az a hely, ahol a piszkos víz átalakuláson megy át.

Egy sor tisztítási eljárás során megszűrik a vizet a szilárd szennyeződésektől, majd megtisztítják azt a káros szennyezőanyagoktól, hogy ennek eredményeképpen visszaengedhető legyen a természetbe.(2)

Ennek ellenére még mindig maradhatnak benne káros anyagok.

A városi víztisztítás

Nagyon változó, hogy az egyes vízműveknek milyen forrásból és minőségből kell egyformán tiszta vizet előállítaniuk.

Magyarország e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert vízkészletei bőségesek.

Elsőként hozzá kell jutnunk az ivóvíz alap-anyagául szolgáló, jó minőségű nyers vízhez. Magyarországon a nyersvíz előteremtése négyféle vízbázisból lehetséges:

1. Felszín alatti védett rétegekből: 35% (mélységi vízbázis)

A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.

2. Folyamparti kavicságyból: 35% (parti szűrésű vízbázis)

A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a folyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) akna kutak és ún. csápos (az akna (ásott) kutak továbbfejlesztett változata, ahol az akna falába ún. csápokat vezetnek be a nagyobb vízhozam érdekében) kutak egészségügyi szempontból ivóvíz minőségű vizet szolgáltatnak.

3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából: 25% (karsztvíz)

A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Maguk a kőzetek igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.

4. Felszíni vizekből: 5%

Csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul, Magyarországon a szolgáltatott ivóvíznek mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, mivel ezt
a megoldást a vízművek csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet.”

Mi kerülhet bele?

A lábunk alatti talaj szilárdnak tűnik ugyan, de valójában inkább hasonlít egy szivacsra. Mindent magába szív, amivel óvatlanságunk következtében kapcsolatba kerül – nehézfémeket a kidobott akkumulátorokból, egy sor mérgező anyagot a műanyaghulladékokból, műtrágyákból és tisztítószerekből – ezáltal szennyezve a vízforrásainkat.

A víz lassú mozgásának következtében a Föld felszíne alatt akár évtizedekbe is telhet, mire a szennyezés eléri a föld mélyében található természetes víztározókat.

De előbb-utóbb eléri…

Gyakori vízszennyezők:

Kórokozók:
betegséget okozó baktériumok, vírusok és más kórokozók találhatóak a kezeletlen szennyvízben vagy az állattenyésztés melléktermékeiben

Vegyszerek:
szerves – mosószerek, zsírok, oldószerek, gyomirtók, kőolajszármazékok, testápoló és kozmetikai szerekben használt vegyszerek, illetve szervetlen – ipari kibocsátások és melléktermékek, nitrátokat és foszfátokat tartalmazó műtrágyák, nehézfémek és iszap

Nagyméretű szennyezők:
látható méretű hulladékok és törmelék a vízben. (1)

Láthatjuk, hogy a víz minősége ezek miatt sérülhet, és ez gyakran előfordul a még a vezetékes víz esetében is.

Csak hogy néhány példát említsünk:

2006.05.23: miskolci vízszennyezés, amikor több ezren betegedtek meg…

“Kétezer fölé emelkedett a szennyezett víztől megbetegedettek száma Miskolcon.”

Az ok: Calici és Campylobacter baktériumok az ivóvízben… (Forrás)

2010: Férget találtak egy abonyi óvoda vizében.

Férget mutatott ki az abonyi Szivárvány óvoda vizében egy ellenőrző vizsgálat.

(Forrás)

2011: Gyomírtók nyaranta az ivóvízben

Növényvédőszer maradványokat mutatott ki a budapesti ivóvízben az MTA (Magyar Tudományoa Akadámia intézete). (Forrás)

Tehát a tisztítás lényeges.

Hogyan történik a tisztítás?

A csapvíz általában (és jó esetben) ízetlen, színtelen és szagtalan.
Belegondoltál-e valaha, hogy miként érik ezt el?

A víz tisztítása nagyon bonyolult folyamat.

A háttérben egy nagyon összetett folyamat zajlik.

A szennyvíztisztító telep az a hely, ahol a piszkos víz átalakuláson megy át.

Egy sor tisztítási eljárás során megszűrik a vizet a szilárd szennyeződésektől, majd megtisztítják azt a káros szennyezőanyagoktól, hogy ennek eredményeképpen visszaengedhető legyen a természetbe.(2)

Ennek ellenére még mindig maradhatnak benne káros anyagok.

A városi víztisztítás

Nagyon változó, hogy az egyes vízműveknek milyen forrásból és minőségből kell egyformán tiszta vizet előállítaniuk.

Magyarország e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert vízkészletei bőségesek.

Elsőként hozzá kell jutnunk az ivóvíz alap-anyagául szolgáló, jó minőségű nyers vízhez. Magyarországon a nyersvíz előteremtése négyféle vízbázisból lehetséges:

1. Felszín alatti védett rétegekből: 35% (mélységi vízbázis)

A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.

2. Folyamparti kavicságyból: 35% (parti szűrésű vízbázis)

A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a folyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) akna kutak és ún. csápos (az akna (ásott) kutak továbbfejlesztett változata, ahol az akna falába ún. csápokat vezetnek be a nagyobb vízhozam érdekében) kutak egészségügyi szempontból ivóvíz minőségű vizet szolgáltatnak.

3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából: 25% (karsztvíz)

A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Maguk a kőzetek igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.

4. Felszíni vizekből: 5%

Csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul, Magyarországon a szolgáltatott ivóvíznek mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, mivel ezt
a megoldást a vízművek csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet.”

Mi kerülhet bele?

A lábunk alatti talaj szilárdnak tűnik ugyan, de valójában inkább hasonlít egy szivacsra. Mindent magába szív, amivel óvatlanságunk következtében kapcsolatba kerül – nehézfémeket a kidobott akkumulátorokból, egy sor mérgező anyagot a műanyaghulladékokból, műtrágyákból és tisztítószerekből – ezáltal szennyezve a vízforrásainkat.

A víz lassú mozgásának következtében a Föld felszíne alatt akár évtizedekbe is telhet, mire a szennyezés eléri a föld mélyében található természetes víztározókat.

De előbb-utóbb eléri…

Gyakori vízszennyezők:

Kórokozók:

betegséget okozó baktériumok, vírusok és más kórokozók találhatóak a kezeletlen szennyvízben vagy az állattenyésztés melléktermékeiben

Vegyszerek:

szerves – mosószerek, zsírok, oldószerek, gyomirtók, kőolajszármazékok, testápoló és kozmetikai szerekben használt vegyszerek, illetve szervetlen – ipari kibocsátások és melléktermékek, nitrátokat és foszfátokat tartalmazó műtrágyák, nehézfémek és iszap

Nagyméretű szennyezők:

látható méretű hulladékok és törmelék a vízben. (1)

Láthatjuk, hogy a víz minősége ezek miatt sérülhet, és ez gyakran előfordul a még a vezetékes víz esetében is.

Csak hogy néhány példát említsünk:

2006.05.23: miskolci vízszennyezés, amikor több ezren betegedtek meg…

“Kétezer fölé emelkedett a szennyezett víztől megbetegedettek száma Miskolcon.”

Az ok: Calici és Campylobacter baktériumok az ivóvízben… (Forrás)

2010: Férget találtak egy abonyi óvoda vizében.

Férget mutatott ki az abonyi Szivárvány óvoda vizében egy ellenőrző vizsgálat.

(Forrás)

2011: Gyomírtók nyaranta az ivóvízben

Növényvédőszer maradványokat mutatott ki a budapesti ivóvízben az MTA (Magyar Tudományoa Akadámia intézete). (Forrás)

Tehát a tisztítás lényeges.

Hogyan történik a tisztítás?

A csapvíz általában (és jó esetben) ízetlen, színtelen és szagtalan.
Belegondoltál-e valaha, hogy miként érik ezt el?

A víz tisztítása nagyon bonyolult folyamat.

A háttérben egy nagyon összetett folyamat zajlik.

A szennyvíztisztító telep az a hely, ahol a piszkos víz átalakuláson megy át.

Egy sor tisztítási eljárás során megszűrik a vizet a szilárd szennyeződésektől, majd megtisztítják azt a káros szennyezőanyagoktól, hogy ennek eredményeképpen visszaengedhető legyen a természetbe.(2)

Ennek ellenére még mindig maradhatnak benne káros anyagok.