Az ivóvíz

A wikipédia szerint: „Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak.”

Mit jelent pontosan, hogy megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak?

„Az ivóvíz minősítése fizikai, kémiai, bakteriológiai, hidrobiológiai, toxikológiai és radiológiai jellemzői alapján történik.”

Alapvető követelmény az ivóvízzel szemben, hogy ne tartalmazzon az emberre ártalmas élő- és élettelen anyagokat, feleljen meg a fogyasztók esztétikai
igényeinek”

„ne tartalmazzon az emberre ártalmas élő- és élettelen anyagokat”

Erre később még visszatérünk, amikor a csapvizet fogjuk megvizsgálni ebből a szempontból.

Hidrobiológia: a vízi élőlények összességével foglalkozik.
Toxikológia: azaz méregtan, a mérgek hatásmechanizmusával foglalkozik.
Radiológia: sugárzástan. Sugárzó anyagokkal foglalkozik

Milyen az ideális ivóvíz?

  • –  Színtelen, átlátszó

  • –  Szagtalan

  • –  Kellemes ízű

  • –  Kellemes hőfokú legyen (10-14 C°)

  • –  Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény

  • –  Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat

A Wikipedia azt írja

„A vizsgálólaboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét.


A vegyi anyagok közül a nitrát-, de különösen a nitritszennyeződés fogyasztásra alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoz.


Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk.

A tiszta víz a természetben

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz.

A többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban található.

Az ivóvíz hagyományosan artézi kútból*, természetes forrásból, tavakból, folyókból, tengerből nyerhető.

A talajvíz Magyarország legnagyobb részén jelentős biológiai és vegyi elszennyezése (főleg nitrát- és nitrittartalma) miatt ivásra évtizedek óta alkalmatlan.

A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése.

A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság használta fel a globális vízfogyasztás mintegy 80%-át.

Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő jó minőségű ivóvize.

* Olyan mélységi rétegbe fúrt kút, amelynél a magas nyomás a víz magától tör a felszínre.

Milyen vizeket fogyasztottak őseink?

Azt, hogy emberi test milyen minőségű és típusi vizet képes hasznosítani a genetika szabályozza.

Az őseink, életmódjukból adódóan felszíni, úgynevezett lágy vizeket fogyasztottak: esővizet és, forrásokból, tavaikból, folyókból ittak. A lány vizek ásványi anyag tartalma igen alacsony.

Miért?

Mert ezek a vizek a csapadékokból keletkeznek és nem szűrődnek át a kőzetrétegeken nagyobb mélységekig. Ezért nem oldják fel azokat, ebből adódóan nem lesznek tele „kőzetekkel”.
És ezen lágy vizekre van „kitalálva” az emberi szervezet… Ezért minden esetben lágy vizet érdemes fogyasztani. Ha a test szomjas, semmi másra nincs szüksége, mint vízre.

Nem szeretne a szervezet azzal bajlódni, hogy kiválassza az adott folyadékból a vizet és megszabadítsa mindenféle kőzetektől.

Ezek egy részétől nem képes megszabadulni, ezek hozzájárulhatnak különböző lerakódásos betegségekhez. Ilyen például az epekő, vesekő, érelmeszesedés, stb.

A lágy vízzel szemben az ásványvíz a föld mélyéről származik, ahová a csapadék a kőzetrétegeken átszivárogva kerül. Útközben, azokat feloldja és ezeket az oldott „kőzeteket” is tartalmazza. Ettől lesz magas a víz keménysége.

A felszíni vizek és a csapadékvíz egy része átszivárog a talaj rétegein, és talajvíz formájában felhalmozódik a vízzáró réteg felett.

Régebben ez annyira megtisztult, hogy az ásott kutakból emberi fogyasztásra alkalmas vizet nyertek.

Sajnos a mezőgazdasági eljárások, például
a műtrágyázás
és a növényvédő

szerek használata, az ipari termelés, a nem megfelelő hulladékgazdálkodás elszennyezi a talajokat, így az ezeken átszivárgó víz már többségében emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Az ennél mélyebbre szivárgó vizek pedig nagyon magas ásványi anyag tartalommal rendelkeznek.

Milyen feladatokat lát el a víz a szervezetben?

Szervezetünkben a legtöbb (szinte mindegyik) folyamatában részt vesz.

A víz a legjobb oldószer.

Ebből a tulajdonságából adódik az
egyik legfontosabb feladata, melyet a sejtek anyagcseréjében tölt be: részt vesz a legfőbb tápanyagok, úgymint a segítségével bontódnak le a tápanyagok apróbb alkotórészeikre.

A legfontosabb szállítóanyag: szállítja a fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat,
ásványi anyagokat, aminosavakat, vitaminokat, mikro- és makro tápanyagokat.

Szállítja a salakanyagokat is a kiválasztószervekhez.

Fontos szerepe van az állandó testhőmérséklet fenntartásában, elsősorban láz és nagy meleg estén.

A testünkben lévő minden folyadéknak a legfontosabb összetevője: például a vérnek, nyálnak, könnynek, ízületi folyadéknak, stb.

A tisztított és lágy vizek különleges íze és hatása

A tisztított víznek nem csak a szerkezete, de az íze is finomabb, mint a hagyományos csapvíznek, hiszen hiányoznak belőle a szennyeződések.

Ezt leginkább a gyerekek és az állatok érzik meg, akiknek még jobb az ízérzékelése.

Gyakran figyelhető meg, hogy a gyerekek nem akarnak vizet (ezalatt értem a csapvizet és például az ásványvizet) inni, pedig nagyon fontos lenne számukra is.

Ellenben amikor tisztított vizet kapnak, akkor elkezdenek rászokni és már ők kérik rendszeresen a poharukba.

Emellett a belőle készült ételek és italok – kávé, tea, leves – is sokkal zamatosabbak, mint ha olyan vízből főznénk őket, amely nem lett „megszabadítva“ a benne lévő szennyezőanyagoktól.

Az ízek, aromák igazán csak a tiszta vízbe képesek kioldódni, egy olyan
vízbe, amely telítve van szennyezőanyagokkal, vízkővel, stb., nem igazán.

Épp ezért van az, amit korábban említettem, hogy miért használnak például
a német sörgyárak, a Zwack, a Danone, egyéb élelmiszercégek, stb. fordított ozmózissal tisztított vizet a termékeikhez alapanyagként. Ide tartoznak a komolyabb éttermeket, kávéházakat, teaházakat is.

A tiszta víz átalakul

A történelem folyamán idővel az emberiség egyre- inkább kezdett elszakadni a természettől. Igyekezett kényelmesebbé tenni az életét, lakóközösségeket alapított (amelyek egyre nagyobbak lettek) kezdetben a vízpartokon. Később egyre messzebb is a vízforrásoktól, megjelentek a városok, ahol egyre nagyobb tömegeket kellett ellátni vízzel.

Ez másként nem működött, minthogy a vizet kellett elvinni az emberekhez, már nem az emberek mentek a vízforráshoz.

Így a víznek egyre hosszabb utakat kellett bejárnia míg megérkezett a fogyasztóhoz. Másrészt az elhasznált vizeket, melyek egyre több szennyezőanyaggal telítődtek, el kellett vezetni a fogyasztótól.

És hová vezessék el?

A legegyszerűbb az volt, hogy vissza az élővizekbe.

Ez a folyamat mind a mai napig tart.

Ennek következtében az élővizek egyre szennyezettebbek lettek, így tanácsossá vált a felhasználás előtt ezeket valamilyen szintem tisztítani.

Vissza
Következő

Jogi nyilatkozat

A tanulmányban található valamennyi információ csupán tájékoztató jellegű. A tanulmányban megjelenő tartalmak ellenőrzött, feltüntetett, hiteles forrásokból származó cikkek, hírek, információk. Mindenütt igyekszünk pontosan feltüntetni a hír, cikk, információ szerzőjét és/ vagy forrását ahol ez lehetséges.

Ezen kívül semmi olyat nem állítunk, amit a törvény nem engedélyez. Például nem mondhatjuk, hogy a vezetékes csapvíz jelen formájában nem a legalkalmasabb emberi fogyasztásra.

Ez a tanulmány első sorban arra készült, hogy hiteles információkat nyújtson olyan felelős emberek számára, akik törődnek saját és hozzátartozóik egészségével.

Az ivóvíz

A wikipédia szerint: „Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak.”

Mit jelent pontosan, hogy megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak?

„Az ivóvíz minősítése fizikai, kémiai, bakteriológiai, hidrobiológiai, toxikológiai és radiológiai jellemzői alapján történik.”

Alapvető követelmény az ivóvízzel szemben, hogy ne tartalmazzon az emberre ártalmas élő- és élettelen anyagokat, feleljen meg a fogyasztók esztétikai igényeinek”

„ne tartalmazzon az emberre ártalmas élő- és élettelen anyagokat”
Erre később még visszatérünk, amikor a csapvizet fogjuk megvizsgálni ebből a szempontból.

Hidrobiológia: a vízi élőlények összességével foglalkozik.

Toxikológia: azaz méregtan, a mérgek
hatásmechanizmusával foglalkozik.

Radiológia: sugárzástan. Sugárzó
anyagokkal foglalkozik

Milyen az ideális ivóvíz?

– Színtelen, átlátszó
– Szagtalan
– Kellemes ízű
– Kellemes hőfokú legyen (10-14 C°)
– Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény
– Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas
szennyező, fertőző anyagokat

A Wikipédia azt írja:

„A vizsgálólaboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét.

A vegyi anyagok közül a nitrát-, de különösen a nitritszennyeződés fogyasztásra alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoz.

Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk.”

A tiszta víz a természetben

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz.

A többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban található.

Az ivóvíz hagyományosan artézi kútból*, természetes forrásból, tavakból, folyókból, tengerből nyerhető.

A talajvíz Magyarország legnagyobb részén jelentős biológiai és vegyi elszennyezése (főleg nitrát- és nitrittartalma) miatt ivásra évtizedek óta alkalmatlan.

A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése.

A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság használta fel a globális vízfogyasztás mintegy 80%-át.

Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő jó minőségű ivóvize.

* Olyan mélységi rétegbe fúrt kút, amelynél a magas nyomás a víz magától tör a felszínre.

Milyen vizeket fogyasztottak őseink?

Azt, hogy emberi test milyen minőségű és típusi vizet képes hasznosítani a genetika szabályozza.

Az őseink, életmódjukból adódóan felszíni, úgynevezett lágy vizeket fogyasztottak: esővizet és, forrásokból, tavaikból, folyókból ittak. A lány vizek ásványi anyag tartalma igen alacsony.

Miért?

Mert ezek a vizek a csapadékokból keletkeznek és nem szűrődnek át a kőzetrétegeken nagyobb mélységekig. Ezért nem oldják fel azokat, ebből adódóan nem lesznek tele „kőzetekkel”.

És ezen lágy vizekre van „kitalálva” az emberi szervezet…
Ezért minden esetben lágy vizet érdemes fogyasztani.
Ha a test szomjas, semmi másra nincs szüksége, mint vízre.

Nem szeretne a szervezet azzal bajlódni, hogy kiválassza az adott folyadékból a vizet és megszabadítsa mindenféle kőzetektől.

Ezek egy részétől nem képes megszabadulni, ezek hozzájárulhatnak különböző lerakódásos betegségekhez. Ilyen például az epekő, vesekő, érelmeszesedés, stb.

A lágy vízzel szemben az ásványvíz a föld mélyéről származik, ahová a csapadék a kőzetrétegeken átszivárogva kerül. Útközben, azokat feloldja és ezeket az oldott „kőzeteket” is tartalmazza. Ettől lesz magas a víz keménysége.

A felszíni vizek és a csapadékvíz egy része átszivárog a talaj rétegein, és talajvíz formájában felhalmozódik a vízzáró réteg felett.

Régebben ez annyira megtisztult, hogy az ásott kutakból emberi fogyasztásra alkalmas vizet nyertek.

Sajnos a mezőgazdasági eljárások, például a műtrágyázás és a növényvédő szerek használata,
az ipari termelés, a nem megfelelő hulladékgazdálkodás elszennyezi a talajokat, így az ezeken átszivárgó víz már többségében emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Az ennél mélyebbre szivárgó vizek pedig nagyon magas ásványi anyag tartalommal rendelkeznek.

Milyen feladatokat lát el a víz a szervezetben?

Szervezetünkben a legtöbb (szinte mindegyik) folyamatában részt vesz.

A víz a legjobb oldószer.

Ebből a tulajdonságából adódik az egyik legfontosabb feladata, melyet a sejtek anyagcseréjében tölt be: részt vesz a legfőbb tápanyagok, úgymint a segítségével bontódnak le a tápanyagok apróbb alkotórészeikre.

A legfontosabb szállítóanyag: szállítja a fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat,

ásványi anyagokat, aminosavakat, vitaminokat, mikro- és makro tápanyagokat.

Szállítja a salakanyagokat is a kiválasztószervekhez.

Fontos szerepe van az állandó testhőmérséklet fenntartásában, elsősorban láz és nagy meleg estén.

A testünkben lévő minden folyadéknak a legfontosabb összetevője: például a vérnek, nyálnak, könnynek, ízületi folyadéknak, stb.

A tisztított és lágy vizek különleges íze és hatása

A tisztított víznek nem csak a szerkezete, de az íze is finomabb, mint a hagyományos csapvíznek, hiszen hiányoznak belőle a szennyeződések. Ezt leginkább a gyerekek és az állatok érzik meg, akiknek még jobb az ízérzékelése.

Gyakran figyelhető meg, hogy a gyerekek nem akarnak vizet (ezalatt értem a csapvizet és például az ásványvizet) inni, pedig nagyon fontos lenne számukra is.

Ellenben amikor tisztított vizet kapnak, akkor elkezdenek rászokni és már ők kérik rendszeresen a poharukba.

Emellett a belőle készült ételek és italok – kávé, tea, leves – is sokkal zamatosabbak, mint ha olyan vízből főznénk őket, amely nem lett „megszabadítva“ a benne lévő szennyezőanyagoktól.

Az ízek, aromák igazán csak a tiszta vízbe képesek kioldódni, egy olyan vízbe, amely telítve van szennyezőanyagokkal, vízkővel, stb., nem igazán.

Épp ezért van az, amit korábban említettem, hogy
miért használnak például a német sörgyárak, a Zwack,
a Danone, egyéb élelmiszercégek, stb. fordított ozmózissal tisztított vizet a termékeikhez alapanyagként. Ide tartoznak a komolyabb éttermeket, kávéházakat, teaházakat is.

A tiszta víz átalakul

A történelem folyamán idővel az emberiség egyre-inkább kezdett elszakadni a természettől. Igyekezett kényelmesebbé tenni az életét, lakóközösségeket alapított (amelyek egyre nagyobbak lettek) kezdetben a vízpartokon. Később egyre messzebb is a vízforrásoktól, megjelentek a városok, ahol egyre nagyobb tömegeket kellett ellátni vízzel.

Ez másként nem működött, minthogy a vizet kellett elvinni az emberekhez, már nem az emberek mentek a vízforráshoz.

Így a víznek egyre hosszabb utakat kellett bejárnia míg megérkezett a fogyasztóhoz. Másrészt az elhasznált vizeket, melyek egyre több szennyezőanyaggal telítődtek, el kellett vezetni a fogyasztótól.

És hová vezessék el?

A legegyszerűbb az volt, hogy vissza az élővizekbe.

Ez a folyamat mind a mai napig tart.

Ennek következtében az élővizek egyre szennyezettebbek lettek, így tanácsossá vált a felhasználás előtt ezeket valamilyen szintem tisztítani.

Vissza
Következő

Jogi nyilatkozat

A tanulmányban található valamennyi információ csupán tájékoztató jellegű. A tanulmányban megjelenő tartalmak ellenőrzött, feltüntetett, hiteles forrásokból származó cikkek, hírek, információk. Mindenütt igyekszünk pontosan feltüntetni a hír, cikk, információ szerzőjét és/ vagy forrását ahol ez lehetséges.

Ezen kívül semmi olyat nem állítunk, amit a törvény nem engedélyez. Például nem mondhatjuk, hogy a vezetékes csapvíz jelen formájában nem a legalkalmasabb emberi fogyasztásra.

Ez a tanulmány első sorban arra készült, hogy hiteles információkat nyújtson olyan felelős emberek számára, akik törődnek saját és hozzátartozóik egészségével.

Az ivóvíz

A wikipédia szerint: „Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak.”

Mit jelent pontosan, hogy megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak?

„Az ivóvíz minősítése fizikai, kémiai, bakteriológiai, hidrobiológiai, toxikológiai és radiológiai jellemzői alapján történik.”

Alapvető követelmény az ivóvízzel szemben, hogy ne tartalmazzon az emberre ártalmas élő- és élettelen anyagokat, feleljen meg a fogyasztók esztétikai igényeinek”

„ne tartalmazzon az emberre ártalmas élő- és élettelen anyagokat”
Erre később még visszatérünk, amikor a csapvizet fogjuk megvizsgálni ebből a szempontból.

Hidrobiológia: a vízi élőlények összességével foglalkozik.

Toxikológia: azaz méregtan, a mérgek
hatásmechanizmusával foglalkozik.

Radiológia: sugárzástan. Sugárzó
anyagokkal foglalkozik

Milyen az ideális ivóvíz?

– Színtelen, átlátszó
– Szagtalan
– Kellemes ízű
– Kellemes hőfokú legyen (10-14 C°)
– Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény
– Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas
szennyező, fertőző anyagokat

A Wikipédia azt írja:

„A vizsgálólaboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét.

A vegyi anyagok közül a nitrát-, de különösen a nitritszennyeződés fogyasztásra alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoz.

Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk.”

A tiszta víz a természetben

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz.

A többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban található.

Az ivóvíz hagyományosan artézi kútból*, természetes forrásból, tavakból, folyókból, tengerből nyerhető.

A talajvíz Magyarország legnagyobb részén jelentős biológiai és vegyi elszennyezése (főleg nitrát- és nitrittartalma) miatt ivásra évtizedek óta alkalmatlan.

A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése.

A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság használta fel a globális vízfogyasztás mintegy 80%-át.

Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő jó minőségű ivóvize.

* Olyan mélységi rétegbe fúrt kút, amelynél a magas nyomás a víz magától tör a felszínre.

Milyen vizeket fogyasztottak őseink?

Azt, hogy emberi test milyen minőségű és típusi vizet képes hasznosítani a genetika szabályozza.

Az őseink, életmódjukból adódóan felszíni, úgynevezett lágy vizeket fogyasztottak: esővizet és, forrásokból, tavaikból, folyókból ittak. A lány vizek ásványi anyag tartalma igen alacsony.

Miért?

Mert ezek a vizek a csapadékokból keletkeznek és nem szűrődnek át a kőzetrétegeken nagyobb mélységekig. Ezért nem oldják fel azokat, ebből adódóan nem lesznek tele „kőzetekkel”.

És ezen lágy vizekre van „kitalálva” az emberi szervezet…
Ezért minden esetben lágy vizet érdemes fogyasztani.
Ha a test szomjas, semmi másra nincs szüksége, mint vízre.

Nem szeretne a szervezet azzal bajlódni, hogy kiválassza az adott folyadékból a vizet és megszabadítsa mindenféle kőzetektől.

Ezek egy részétől nem képes megszabadulni, ezek hozzájárulhatnak különböző lerakódásos betegségekhez. Ilyen például az epekő, vesekő, érelmeszesedés, stb.

A lágy vízzel szemben az ásványvíz a föld mélyéről származik, ahová a csapadék a kőzetrétegeken átszivárogva kerül. Útközben, azokat feloldja és ezeket az oldott „kőzeteket” is tartalmazza. Ettől lesz magas a víz keménysége.

A felszíni vizek és a csapadékvíz egy része átszivárog a talaj rétegein, és talajvíz formájában felhalmozódik a vízzáró réteg felett.

Régebben ez annyira megtisztult, hogy az ásott kutakból emberi fogyasztásra alkalmas vizet nyertek.

Sajnos a mezőgazdasági eljárások, például a műtrágyázás és a növényvédő szerek használata,
az ipari termelés, a nem megfelelő hulladékgazdálkodás elszennyezi a talajokat, így az ezeken átszivárgó víz már többségében emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Az ennél mélyebbre szivárgó vizek pedig nagyon magas ásványi anyag tartalommal rendelkeznek.

Milyen feladatokat lát el a víz a szervezetben?

Szervezetünkben a legtöbb (szinte mindegyik) folyamatában részt vesz.

A víz a legjobb oldószer.

Ebből a tulajdonságából adódik az egyik legfontosabb feladata, melyet a sejtek anyagcseréjében tölt be: részt vesz a legfőbb tápanyagok, úgymint a segítségével bontódnak le a tápanyagok apróbb alkotórészeikre.

A legfontosabb szállítóanyag: szállítja a fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat,

ásványi anyagokat, aminosavakat, vitaminokat, mikro- és makro tápanyagokat.

Szállítja a salakanyagokat is a kiválasztószervekhez.

Fontos szerepe van az állandó testhőmérséklet fenntartásában, elsősorban láz és nagy meleg estén.

A testünkben lévő minden folyadéknak a legfontosabb összetevője: például a vérnek, nyálnak, könnynek, ízületi folyadéknak, stb.

A tisztított és lágy vizek különleges íze és hatása

A tisztított víznek nem csak a szerkezete, de az íze is finomabb, mint a hagyományos csapvíznek, hiszen hiányoznak belőle a szennyeződések. Ezt leginkább a gyerekek és az állatok érzik meg, akiknek még jobb az ízérzékelése.

Gyakran figyelhető meg, hogy a gyerekek nem akarnak vizet (ezalatt értem a csapvizet és például az ásványvizet) inni, pedig nagyon fontos lenne számukra is.

Ellenben amikor tisztított vizet kapnak, akkor elkezdenek rászokni és már ők kérik rendszeresen a poharukba.

Emellett a belőle készült ételek és italok – kávé, tea, leves – is sokkal zamatosabbak, mint ha olyan vízből főznénk őket, amely nem lett „megszabadítva“ a benne lévő szennyezőanyagoktól.

Az ízek, aromák igazán csak a tiszta vízbe képesek kioldódni, egy olyan vízbe, amely telítve van szennyezőanyagokkal, vízkővel, stb., nem igazán.

Épp ezért van az, amit korábban említettem, hogy
miért használnak például a német sörgyárak, a Zwack,
a Danone, egyéb élelmiszercégek, stb. fordított ozmózissal tisztított vizet a termékeikhez alapanyagként. Ide tartoznak a komolyabb éttermeket, kávéházakat, teaházakat is.

A tiszta víz átalakul

A történelem folyamán idővel az emberiség egyre-inkább kezdett elszakadni a természettől. Igyekezett kényelmesebbé tenni az életét, lakóközösségeket alapított (amelyek egyre nagyobbak lettek) kezdetben a vízpartokon. Később egyre messzebb is a vízforrásoktól, megjelentek a városok, ahol egyre nagyobb tömegeket kellett ellátni vízzel.

Ez másként nem működött, minthogy a vizet kellett elvinni az emberekhez, már nem az emberek mentek a vízforráshoz.

Így a víznek egyre hosszabb utakat kellett bejárnia míg megérkezett a fogyasztóhoz. Másrészt az elhasznált vizeket, melyek egyre több szennyezőanyaggal telítődtek, el kellett vezetni a fogyasztótól.

És hová vezessék el?

A legegyszerűbb az volt, hogy vissza az élővizekbe.

Ez a folyamat mind a mai napig tart.

Ennek következtében az élővizek egyre szennyezettebbek lettek, így tanácsossá vált a felhasználás előtt ezeket valamilyen szintem tisztítani.

Vissza
Következő

Jogi nyilatkozat

A tanulmányban található valamennyi információ csupán tájékoztató jellegű. A tanulmányban megjelenő tartalmak ellenőrzött, feltüntetett, hiteles forrásokból származó cikkek, hírek, információk. Mindenütt igyekszünk pontosan feltüntetni a hír, cikk, információ szerzőjét és/ vagy forrását ahol ez lehetséges.

Ezen kívül semmi olyat nem állítunk, amit a törvény nem engedélyez. Például nem mondhatjuk, hogy a vezetékes csapvíz jelen formájában nem a legalkalmasabb emberi fogyasztásra.

Ez a tanulmány első sorban arra készült, hogy hiteles információkat nyújtson olyan felelős emberek számára, akik törődnek saját és hozzátartozóik egészségével.

Az ivóvíz

A wikipédia szerint: „Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak.”

Mit jelent pontosan, hogy megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak?

„Az ivóvíz minősítése fizikai, kémiai, bakteriológiai, hidrobiológiai, toxikológiai és radiológiai jellemzői alapján történik.”

Alapvető követelmény az ivóvízzel szemben, hogy ne tartalmazzon az emberre ártalmas élő- és élettelen anyagokat, feleljen meg a fogyasztók esztétikai igényeinek”

„ne tartalmazzon az emberre ártalmas élő- és élettelen anyagokat”
Erre később még visszatérünk, amikor a csapvizet fogjuk megvizsgálni ebből a szempontból.

Hidrobiológia: a vízi élőlények összességével foglalkozik.

Toxikológia: azaz méregtan, a mérgek
hatásmechanizmusával foglalkozik.

Radiológia: sugárzástan. Sugárzó
anyagokkal foglalkozik

Milyen az ideális ivóvíz?

– Színtelen, átlátszó
– Szagtalan
– Kellemes ízű
– Kellemes hőfokú legyen (10-14 C°)
– Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény
– Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas
szennyező, fertőző anyagokat

A Wikipédia azt írja:

„A vizsgálólaboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét.

A vegyi anyagok közül a nitrát-, de különösen a nitritszennyeződés fogyasztásra alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoz.

Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk.”

A tiszta víz a természetben

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz.

A többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban található.

Az ivóvíz hagyományosan artézi kútból*, természetes forrásból, tavakból, folyókból, tengerből nyerhető.

A talajvíz Magyarország legnagyobb részén jelentős biológiai és vegyi elszennyezése (főleg nitrát- és nitrittartalma) miatt ivásra évtizedek óta alkalmatlan.

A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése.

A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság használta fel a globális vízfogyasztás mintegy 80%-át.

Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő jó minőségű ivóvize.

* Olyan mélységi rétegbe fúrt kút, amelynél a magas nyomás a víz magától tör a felszínre.

Milyen vizeket fogyasztottak őseink?

Azt, hogy emberi test milyen minőségű és típusi vizet képes hasznosítani a genetika szabályozza.

Az őseink, életmódjukból adódóan felszíni, úgynevezett lágy vizeket fogyasztottak: esővizet és, forrásokból, tavaikból, folyókból ittak. A lány vizek ásványi anyag tartalma igen alacsony.

Miért?

Mert ezek a vizek a csapadékokból keletkeznek és nem szűrődnek át a kőzetrétegeken nagyobb mélységekig. Ezért nem oldják fel azokat, ebből adódóan nem lesznek tele „kőzetekkel”.

És ezen lágy vizekre van „kitalálva” az emberi szervezet…
Ezért minden esetben lágy vizet érdemes fogyasztani.
Ha a test szomjas, semmi másra nincs szüksége, mint vízre.

Nem szeretne a szervezet azzal bajlódni, hogy kiválassza az adott folyadékból a vizet és megszabadítsa mindenféle kőzetektől.

Ezek egy részétől nem képes megszabadulni, ezek hozzájárulhatnak különböző lerakódásos betegségekhez. Ilyen például az epekő, vesekő, érelmeszesedés, stb.

A lágy vízzel szemben az ásványvíz a föld mélyéről származik, ahová a csapadék a kőzetrétegeken átszivárogva kerül. Útközben, azokat feloldja és ezeket az oldott „kőzeteket” is tartalmazza. Ettől lesz magas a víz keménysége.

A felszíni vizek és a csapadékvíz egy része átszivárog a talaj rétegein, és talajvíz formájában felhalmozódik a vízzáró réteg felett.

Régebben ez annyira megtisztult, hogy az ásott kutakból emberi fogyasztásra alkalmas vizet nyertek.

Sajnos a mezőgazdasági eljárások, például a műtrágyázás és a növényvédő szerek használata,
az ipari termelés, a nem megfelelő hulladékgazdálkodás elszennyezi a talajokat, így az ezeken átszivárgó víz már többségében emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Az ennél mélyebbre szivárgó vizek pedig nagyon magas ásványi anyag tartalommal rendelkeznek.

Milyen feladatokat lát el a víz a szervezetben?

Szervezetünkben a legtöbb (szinte mindegyik) folyamatában részt vesz.

A víz a legjobb oldószer.

Ebből a tulajdonságából adódik az egyik legfontosabb feladata, melyet a sejtek anyagcseréjében tölt be: részt vesz a legfőbb tápanyagok, úgymint a segítségével bontódnak le a tápanyagok apróbb alkotórészeikre.

A legfontosabb szállítóanyag: szállítja a fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat,

ásványi anyagokat, aminosavakat, vitaminokat, mikro- és makro tápanyagokat.

Szállítja a salakanyagokat is a kiválasztószervekhez.

Fontos szerepe van az állandó testhőmérséklet fenntartásában, elsősorban láz és nagy meleg estén.

A testünkben lévő minden folyadéknak a legfontosabb összetevője: például a vérnek, nyálnak, könnynek, ízületi folyadéknak, stb.

A tisztított és lágy vizek különleges íze és hatása

A tisztított víznek nem csak a szerkezete, de az íze is finomabb, mint a hagyományos csapvíznek, hiszen hiányoznak belőle a szennyeződések. Ezt leginkább a gyerekek és az állatok érzik meg, akiknek még jobb az ízérzékelése.

Gyakran figyelhető meg, hogy a gyerekek nem akarnak vizet (ezalatt értem a csapvizet és például az ásványvizet) inni, pedig nagyon fontos lenne számukra is.

Ellenben amikor tisztított vizet kapnak, akkor elkezdenek rászokni és már ők kérik rendszeresen a poharukba.

Emellett a belőle készült ételek és italok – kávé, tea, leves – is sokkal zamatosabbak, mint ha olyan vízből főznénk őket, amely nem lett „megszabadítva“ a benne lévő szennyezőanyagoktól.

Az ízek, aromák igazán csak a tiszta vízbe képesek kioldódni, egy olyan vízbe, amely telítve van szennyezőanyagokkal, vízkővel, stb., nem igazán.

Épp ezért van az, amit korábban említettem, hogy
miért használnak például a német sörgyárak, a Zwack,
a Danone, egyéb élelmiszercégek, stb. fordított ozmózissal tisztított vizet a termékeikhez alapanyagként. Ide tartoznak a komolyabb éttermeket, kávéházakat, teaházakat is.

A tiszta víz átalakul

A történelem folyamán idővel az emberiség egyre-inkább kezdett elszakadni a természettől. Igyekezett kényelmesebbé tenni az életét, lakóközösségeket alapított (amelyek egyre nagyobbak lettek) kezdetben a vízpartokon. Később egyre messzebb is a vízforrásoktól, megjelentek a városok, ahol egyre nagyobb tömegeket kellett ellátni vízzel.

Ez másként nem működött, minthogy a vizet kellett elvinni az emberekhez, már nem az emberek mentek a vízforráshoz.

Így a víznek egyre hosszabb utakat kellett bejárnia míg megérkezett a fogyasztóhoz. Másrészt az elhasznált vizeket, melyek egyre több szennyezőanyaggal telítődtek, el kellett vezetni a fogyasztótól.

És hová vezessék el?

A legegyszerűbb az volt, hogy vissza az élővizekbe.

Ez a folyamat mind a mai napig tart.

Ennek következtében az élővizek egyre szennyezettebbek lettek, így tanácsossá vált a felhasználás előtt ezeket valamilyen szintem tisztítani.

Vissza
Következő

Kérje ingyenes vízminőség vizsgálatunkat!

Igen, kérem!

Kérje ingyenes vízminőség vizsgálatunkat!

Rendben, kérem!

Kérje ingyenes vízminőség vizsgálatunkat!

Rendben, kérem!